Kétgyermekes anyaként és önismereti konzulensként sok emberrel beszélgettem a gyermekvállalás utáni elképzeléseikről, terveikről és kétségeikről a munkavállalást illetően. Hogy mi az ami szinte kivétel nélkül közös bennük? Az, hogy valami mást szeretnének. Váltani, átütemezni, újragondolni az életet, és annak szerves részeként a munkavállalást is. Egy férfi ismerősöm nemes egyszerűséggel úgy fordította ezt le magában, hogy „a nőknek miután gyermekük születik, nincs kedvük tovább dolgozni”. Nem értek vele egyet, ugyanis nem arról van szó, hogy a nők ellustulnak a gyermekvállalás után, ehelyett inkább azt látom, hogy újraértékelik az egész életüket. Egy (és pláne több) gyermek mellett iszonyatosan leszűkül a mozgástér, időkeretek közé vagy szorítva, rengeteg dologról le kell mondanod, amit addig szabadon művelhettél, egyszerűen az egész élet átalakul és átértékelődik.

Ha az addig vállalt 8 órás állásodba visszamész, ami utazással együtt már simán kiteszi a napi 10 órát is, igen kevés dologra marad időd. Ezért ha megteheted, hogy csak részmunkaidőben térsz vissza, szerencsés vagy, de ha nem találsz ilyen lehetőséget, elkezdesz azon töprengeni, hogyan dolgozhatnál szabadabban, mivel  a gyermekeid nem lehetnek este 7-ig óvodában, bölcsődében, stb. Tehát uraim, nem büdös a munka, csak próbálunk optimalizálni. Ez volt a gyakorlati oldal. Ami a lelki tényezőket illeti, személy szerint azt tudom mondani, hogy a gyermekeim születése még inkább felerősítette bennem az igényt arra, hogy valami értéket teremtsek a munkám során. Ez egyrészt lehet attól, hogy az önismeretem mélyítésével /no meg persze a korral/ megérkezett belém egyfajta bölcsesség, de az is közrejátszik benne, hogy ha már énidőm vajmi kevés van, legyen hát a munka a szórakozásom, töltődésem, önmegvalósításom. Mert létezik ilyen. Miért ne lehetne azzal pénzt keresni, ami a legjobban érdekel és amiben pont ezért jó vagyok?

Ám a pályamódosítás a gyermekek megszületése után piszok kemény munka. A fáradtság és a leszűkült mozgástér nem kedvez a kreativitásnak, ezért jó előre érdemes kitalálnod és megalapoznod, mihez szeretnél kezdeni amikor visszatérsz a munka világába. Bárhogy is döntesz, néhány dolgot érdemes átgondolnod, ha zökkenőmentessé szeretnéd tenni a visszaállást vagy épp az új kezdetet.

Fotó: https://pixabay.com/illustrations/poster-vintage-antique-war-316690/

• Miután a gyermekeid intézményesültek, ha megteheted, adj időt magadnak a regenerálódásra. Éveket töltöttél otthon, legyen pár hónapod, amikor egy kicsit felszívod magad. Pihenj, töltődj, alakítsd át az étrended olyanná, ami táplál és egészségessé tesz, sportolj, és időnként veregesd meg a vállad azért, amit az elmúlt években véghezvittél.
• Ha új vállalkozást indítasz és döcögősen indul, vállalhatsz mellette projekt munkákat, vagy bedolgozhatsz cégeknek. Ha több lábon állsz, kevésbé lesz stresszes a kezdeti időszak.
• Készíts tervet. Mindenre. Ki vigyáz a gyerekre, ha megbetegszik? Lehet-e home office-ból dolgozni (javaslom, csak akkor dolgozz beteg gyerek mellett otthonról, ha nagyon muszáj, mert rémálom). Hogyan oldod majd meg, hogy vacsora legyen az asztalon? Hányszor tudsz majd elmenni bevásárolni munka mellett? Segíthet például, ha heti étrendet készítesz, mert így a bevásárlólistát is könnyebb megtervezni és nem az utolsó pillanatban kezdesz gondolkozni, hogy mit egyen a család vacsorára.
• Aztán itt van mindenki kedvence, a takarítás. Ezt beoszthatjátok a pároddal, mert ugye azok az idők már elmúltak, amikor az ilyesmi csak a nők privilégiuma volt. Ha megengedhetitek magatoknak, hívjatok 1-2 hetente takarítónőt, így a nagyja rendben lesz, és könnyebb lesz fenntartanotok a tisztaságot.
• Esténként gondold át a holnapot. Mindenkinek minden bepakolva? Ki mit és hol fog enni? Kinél lesz az autó? Én speciel a ruhát is szeretem kikészíteni, mert reggel kótyagos fejjel minden lassabban megy.
• Iktass be minden napra minőségi időt a gyermekeddel. Ha ez napi fél óra, az is rengeteget számít. Ilyenkor CSAK rá figyelj. Ne vedd fel az eldobált zoknikat, ne nyomkodd a telefonod, ne nézd fél szemmel a TV-t. Hagyd, hogy a gyerek irányítson, ő mondja meg mit csináljatok és abba vesd bele magad teljes lényeddel. Hidd el, nagyon sokat jelent ez neki. Ezt az időt el is nevezhetitek „gyerek időnek” és ki lehet előre mondani, meddig fog tartani és mire számíthat utána (jön a fürdés, vacsora, akármi). Ebben a minőségi időben újra kapcsolódni tudtok egymással és ez a kapcsolódás az együttműködés alapja. Szóval win - win helyzet, a te lelkiismereted is megnyugszik és ő is együttműködőbb lesz.
• És mintha az előzőekben leírtak nem tennének ki 24 órát, itt van még apuka, aki a Te párod, és minden bizonnyal ő is szeretne belőled egy falatot. Az egész rendszer alapja a ti kapcsolatotok. Ha ez bedől, akkor bedől minden. Nagyon fontos, hogy tudjatok kettesben időt tölteni. Ha nem megy másképp, akkor bébiszitter segítségével. Ahhoz, hogy jól tudjatok működni, időnként töltődnötök kell, élményeket és energiát vinni a kapcsolatotokba. Érdemes hát megteremteni ennek a lehetőségét.

Ezt az egész új helyzetet nagyban megkönnyítheti, ha nem csak a nehéz oldalát látod, hanem lehetőségként tekintesz rá. Újra emberek között leszel, sikerélményeid lesznek, visszazökkenhetsz a „felnőtt üzemmódba” és a csinos ruhák is előkerülhetnek a szekrényed mélyéről. Végezetül pedig kérlek ne feledd, nem az a lényeg, hogy mindent tökéletesen csinálj, hanem hogy Te legyél jól. Hiszen központi szereped van otthon, ha Te jól vagy, az a környezetedben is visszatükröződik.

Írta: Takács Magdolna – Integrál szemléletű önismereti tanácsadó

www.lelkifejlodes.hu